Szerencsémre a fürdőből nyílik ajtó a gardróbomba, ezért átbaktattam egy szál fehérneműben. Nem gondoltam, hogy az ajtó nyitva van. Először észre sem vettem, csak miután pont az ajtóval szemben lévő polchoz léptem, lehajoltam és egy elégedett füttyögést hallottam hátam mögül. Abban a pillanatban fordultam meg és löktem ki Kylet az ajtóból. Bevágtam az orra előtt, ő meg elkezdett kintről kiabálni.
-Láttalak már fehérneműben, kislány. Ja, és csak hogy tudd: együtt aludtunk -hallatszódott hangján a szórakozottság, és, hogy mosolyog.
-Maradjál inkább csöndben ott kint! -kiabáltam vissza.
-Ott bent is tudnék csendes lenni. Rajtad múlna, hogy mennyire lenne hangos -kacagott fel.
-A perverz formádat már, Kyle! -röhögtem én is.
-Most miért? Szerintem az összes pasinak megfordulnának ilyen gondolatok a fejében, ha egy ilyen dögös csajszi flangálna előttük fehérneműben.
-Hagyj öltözni! Sietek, aztán megyünk reggelizni.
Kikaptam egy nyári ruhát, majd a melltartós-bugyis komódomhoz léptem. Kihalásztam a megfelelőket, magamra húztam a ruhát, megnéztem magam a gardróbban elhelyezett egész alakos tükrömben, felkötöttem lófarokba a hajam, majd kiléptem a szobámba.
Kyle jól végigmért, majd elismerőn füttyentett egyet. Ismét.. Legyintettem neki egyet, kézen ragadtam és elkezdtem lefelé húzni. Anyuék nem voltak otthon, Cam meg szerintem aludt még, ha nem ment el valahová. És mivel a cipője itthon volt, biztos hogy a szobájában az igazak álmát aludta. Gonosz mosoly terült szét arcomon, a konyhába rohantam egy pohár jéghideg vízért. Tudomásul sem vettem Kyle kérdő tekintetét. Felfutottam a bátyám szobájába, odasettenkedtem az ágya mellé, majd egy jó nagy lendületet véve, arcon locsoltam. Elkezdett csapkodni, fölpattant és mikor észrevett, gyilkos szemekkel nézett rám. Elkezdtem hátrálni, mosolyogva. Amikor elértem az ajtófélfához, megfordultam és elkezdtem lefele futni. Cameron futott utánam, Kyle nagyon jól szórakozott rajtunk. Sikítozva futottam ki a házból, Cammal a nyomomban.
-Állj meg! Álljál már meg! Hagy öljelek meg. Gyere ide te kis... te kis..-kiabált utánam.
-Én kis, mi? Hülye? Gyerek? Amúgy nem fogok megállni -üvöltöttem vissza. Az aszfalt már most égette a talpamat ezért a fűre futottam, ami nagyon nem volt jó ötlet. Beleléptem egy üveg darabba. Azonnal összeestem. Cameron ijedten futott hozzám. Hirtelen Kyle is megjelent. Kérdések hadát zúdították rám, amikre nem tudtam figyelni a talpamba hasító fájdalom miatt.
-Vigyük kórházba! Most! -kapott fel bátyám. Hozzábújtam és csak sírtam. Berakott a kocsiba, el akart menni, de én nem engedtem. Befeküdtem az ölébe, így Kyle vezetett. Nem tudtam megnézni a lábam, nem volt hozzá erőm. Nem bírom az ilyeneket.
Hamar a kórházba értünk, Cam újra felkapott, majd mentünk is be. Kerítettek nekem egy orvost, aki megnézte a talpam. Pikk-pakk kiszedte a szilánkot, lefertőtlenítette, bekötötte. Mikor kiléptem, már nem fájt annyira. A fiúk a segítségemre rohantak, amit egy hálás mosollyal viszonoztam.
Kibattyogtunk a kocsihoz, de fél úton Kyle felkapott és úgy cipelt. Nevettem rajta egy jót, és közöltem vele, hogy tudok menni.
-Nem baj. Ne erőltesd -válaszolt, majd egy puszit nyomott homlokomra. Cameron mosolyogva figyelte ezt a kis jelenetet. Ennyire nem voltunk soha jóban ezzel a cukival. Furcsa.. Cam betegsége közelebb hozott minket egymáshoz. A bátyámmal mindig is ilyenek voltunk, de Kyle..
-Ne csináld máár! Fejezd be, te hülye! -röhögtem, mivel Kyle harapdálta a nyakamat. Tudni illik, én nagyon csikis vagyok. Mindenhol. És ezt ők is tudják. Cameron elment vásárolni. Nem akartam kocsival elengedni, de erősködött, hogy tökre jól van, semmi baja.. Nagyon nehezed, de belementem. Ezért Kyle kihasználta azt alkalmat, és a nyakamat harapdálta, mivel a bátyám tuti tarkón csapná vagy valami. Én meg rugdostam, ütöttem, de sehogy sem akart elengedni. Mikor nem annyira koncentráltam a rúgásra, ágyékához ért a térdem. Összegörnyedve gurult le rólam, kezét a fájó ponthoz helyezte, amin én egy jót nevettem. Elengedte férfiasságát, majd rám vetődött, elkezdett csikizni, én meg sikítozni. Így ment ez, még vagy 1órán keresztül.
-Nem hiszem el! Tuti valami baj történt. 2órája nem jött haza. Megőrülök -sétáltam fel-alá a bejárati ajtó előtt, mikor az végre kinyílt és Camreon lépett be rajta, egy csomó szatyorral a kezében. Lepakolta őket a konyhában, majd a szúrós tekintetemmel találta szemben magát.
-Most mi van? -értetlenkedett.
-Hogy mi van?! 2órája eltűntél, és nem tudtam, hogy mi van veled. Aggódtam, te barom -ugrottam a nyakába, amin jót kacagott. Annyira imádom a nevetését.
-Nyugi, drága! Semmi bajom. Csak beugrottam még a Nando's-ba is kajáért -mutatott föl a nagy zacskó kaját. Nyomtam egy puszit az arcára, majd nekiláttam enni.
Megcsörrent a telefonom. Apu hívott, hogy nem jönnek ma haza, majd csak holnap este, mert lesz egy céges buli, egy puccos szállodában, ahol szobákat is kapnak. Közöltem a többiekkel, akik ujjongva vették tudomásul: miénk a ház.
Megbeszéltük, hogy Kyle akkor megint nálunk marad, és velem fog aludni.
Elkezdtünk nézni valami filmet, ami egyikünknek sem tetszett, ezért kikapcsoltam, majd elmentem keresni valami jót. Rátaláltam a Jégkorszak 4re, amit azonnal be is tettem, de nem indítottam el. Kifutottam a konyhába pattogatott kukoricát csinálni. 2 nagy tálat töltöttem meg. Az egyik az enyém, a másik a srácoké. Kezükbe nyomtam, és elindítottam a filmet. Én nagyon élveztem, hisz' imádom ezt a mesét. A fiúk már kevésbé. Cameron úgy döntött a felénél, hogy elmegy lezuhanyozni, majd ha lesz kedve, visszajön. Kyle ottmaradt velem. Közelebb kúsztam hozzá, ő meg átölelt. Úgy néztük a mesét, mint a szerelmesek, pedig nem voltunk azok. Az egy dolog, hogy én különös bizsergést érzek ha csak hozzám ér, vagy a szemembe néz. Elveszek abba a csodaszép barna számpárban, de nem szabad vele foglalkoznom, hiszen olyan, mintha a másik bátyám lenne. Ő meg egyáltalán nem nézne úgy rám, mint a szerelmére. Miért is nézne? Én csak egy senki vagyok, akit mindenki utál, akit mindenki gúnyol, akivel mindenki csak játszadozni akar. Ő meg egy álompasi. Minden lány álma. Akárkit megkaphat.
-Haho! Holly, már vége a mesének -mosolygott kedvesen ez az édesbogár.
-Ömm.. bocsi, csak elkalandoztam -pattantam föl, kivettem a filmet, visszahelyeztem a tokjába, majd a konyhába mentem inni egy pohár vizet.
-Elmegyek lezuhanyozom -futottam az emeletre. Cameron szobája előtt megálltam, nagy levegőt vettem, majd benyitottam. A telefonja képernyőjét bámulta egy szál alsóban, de mikor beléptem rám pillantott, elmosolyodott és odainvitált magához. Bebújtam mellé, és elkezdtem neki ecsetelni a bánatom.
Elmondtam, hogy nagyon furcsa érzések kavarognak bennem Kyle érintése, tekintete miatt.
-Ez várható volt. Láttam ám, hogy néztek egymásra. De ha megbánt...-nem hagytam befejezni mondandóját.
-Várj! Mi? Ő is így néz rám? -csillantak fel szemeim. Nem is tudom miért, hisz' ha többet is érezne irántam, akkor sem lehetnénk együtt. Cameron nekem most sokkal fontosabb, mint bárki más. Utána meg tuti össze fogok omlani, azt meg nem kívánom senkinek, hogy egy depressziós kis hülye libával kelljen foglalkoznia.
-Igen. Nem tűnt még fel? Meg mondta is nekem -mosolygott mindentudóan.
-Nem baj. Nem szeretnék tőle semmit. Meg senkitől. Egy jó darabig nem -mondtam egyre halkabban.
-De kell majd neked egy támasz, miután én nem leszek, és benne bízok meg a legjobban. Nem fogom tudni leellenőrizni a későbbi pasijaidat, csak ő. De ha összejöttök, akkor nem kell aggódnom -mosolygott rám, nekem meg elkezdtek potyogni a könnyeim. Még mindig nem hiszem el, hogy nem lesz már velem. Szerintem utánamegyek. Még aznap, hogy a temetésünk is együtt legyen.
Letörölte könnyeimet, közelebb húzott magához, én meg mégjobban zokogtam.
Kinyílott az ajtó, Kyle aggódó arcával találtam szembe magam. Odajött ő is, hátulról átölelt, majd apró puszikat hagyott a vállamon. Annyira jó érzés volt, de ezt nem szabad, nem kerülhetek még közelebb hozzá. Kiugrottam az ágyból, elbattyogtam Cameron gardróbjába, szereztem egy fehér Ramoneses pólót, meg egy fekete Calvin Klein alsót. Bementem a fürdőjébe letusolni, és mivel csak pasi illatú tusfürdője volt, azzal mosakodtam meg. Legalább jó kis Cameron illatom lesz. Kiléptem a zuhanyzóból, felkaptam a ruhákat, majd visszasétáltam a srácokhoz. Jól kiröhögtek, és mikor befeküdtem Cam mellé jól megszagolgatott, elmosolyodott, és egy puszit nyomott homlokomra.
Mivel majdnem bealudtam bátyám szobájába, egy jóéjtpuszi után átballagtunk az én birodalmamba. Befeküdtem az ágyamba, Kyle meg mellém. Beszélgettünk egy kicsit, amitől kiment az álmosság a szememből, így vagy 1-2órát biztos fárasztottam még.
Amikor szempilláim elnehezedtek, Kyle magához húzott, hogy a fejem a mellkasán pihenjen. Beszippantottam illatát, egy jó hosszú puszit nyomott fejem búbjára, majd elnyomott az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése