Viszont van egy olyan probléma, hogy jövőhéten felvételizek, így addig kétlem, hogy lesz új rész.
Hallgassatok hozzá zenét!:D Hallgasátok meg azt, amit a részbe súvasztottam.:D Remélem tetszeni fog. Rövidre sikeredett a rész. Sajnálom, de kimerült vagyok.
Hát. Hol is kezdjem? Mondjuk ott, hogy Cameron eltűnt mire felkeltünk?
Nem hagyott semmi üzenetet. Azt sem tudtuk, hogy elmegy. De eltűnt. A telefonját sem vette fel. Sőt. Kikapcsolta. Vagy lemerült neki. Részletkérdés.
Mikor dobott nekem egy SMS-t, úgy megnyugodtam, hogy azt hittem menten elájulok a megkönnyebbüléstől. Azt írta, hogy jól van, csak elment néhány régebbi ismerősével pizzázni. Rögtön válaszoltam neki, hogy szerencséje meg hasonlók.
Feszültséglevezetésképp gondoltam elmegyek futni. Futócuccot húztam, elköszöntem a többiektől, majd kiléptem a házból. Elővettem a telefonomat, fülhallgatót dugtam fülembe. Bekapcsoltam a jelenlegi kedvenc számom és elkezdtem futni.
Már vagy 1 órája edzettem, amikor hirtelen nekimentem egy lánynak. Nem csak ő, de még én is hanyatt vágódtam. Mikor felültem egy elég különös csajjal találtam szemben magam. Piszkos szőke haja tökéletesen passzolt az arcához. Szeme nagyon sötét volt. Talán fekete. Szakadt, fekete harisnyában, rövid farmersortban, szürke pólóban, fekete kabátban ült előttem. Nyakán ilyen szögesdrótszerűség virított. Kicsit para volt az egész, de amikor rám nézett, egyszerre szakadt fel belőlünk a nevetés.
Maga mögé nyúlt a fekete kalapjáért, ami valószínű akkor esett le a fejéről, amikor nekimentem.
-Ne haragudj! Holly vagyok -pattantam oda hozzá és felhúztam a földről. Mosolyogva fogadta el segítő kezemet, miközben ő is bemutatkozott.
-Ugyan! Zoe. Zoe Shery Hill.
-Nos, Zoe. Úgy gondolom, mivel fellöktelek, meghívnálak egy kávéra. Vagy akármire -mosolyogtam kedvesen. Szimpatikus lánynak tűnt.
-Rendben, Holly. Elfogadom. Viszont lehetne mondjuk inkább energiaital? Azt jobban kedvelem -kuncogott.
-Hát persze! Amúgy a teljes nevem Holly Dixon. Csak úgy mellékesen.
Elindultunk a plázába, ami gyalog csak 20 percnyire volt. Addig nagyon sokat beszélgettünk. Még telefonszámot is cseréltünk.
Kiderült, hogy nem olyan régen költöztek ide a környékre. Nem igazán vannak barátai az alter külseje miatt és azt is megtudtam, hogy 19 éves. Sok közös volt bennünk és ennek kifejezetten örültem.
Kifaggattam, hogy milyen zenéket hallgat. Bring Me The Horizon, The Neighbourhood, Years & Years, Korn, Papa Roach, Arctic Monkeys és még csomó mást is, csak ezek jutottak hirtelen eszébe. Csupa kedvenc. Nem szereti a tuc-tuc zenét, amit meg is értek. Nem alkoholizál. Nagyon ritkán szokott inni, de akkor is mértékkel. Nem dohényzik, nem drogozik. Nagyon kedves lány. A probléma az, hogy mindenki külső alapján ítéli el. Pedig jó a humora, normális, barátságos és amúgy szerintem szép is.
Mikor vettünk egy-egy energiaitalt, leültünk a pláza közepén felállított szökőkúthoz és beszélgettünk.
-Nem mondod? -hitetlenkedett Zoe. Hát, igen. Elmeséltem neki a szerelmi életemet. Vagyis, hogy mi van Kyle-val meg Zack-kel.
-De. És az a legrosszabb, hogy ha Kyle a közelemben van, görcsbe rándul a gyomrom.
-Akkor.. miért is jöttél össze a másik sráccal? Zack, ugye? -nézett rám megerősítést várva, mire bólintottam.
-Nem is tudom. Talán elakartam felejteni az egyik legjobb barátom iránt táplált érzéseimet. Még én magam sem tudom -vontam vállat.
-De.. attól még, hogy összejöttetek, nem biztos, hogy leplezni tudod majd a haverunk iránt táplált érzelmeidet -nézett mélyen a szemembe. Pár óra ismeretség után bizton állíthatom, hogy Zoe ezt a "haverunk" jelzőt azért használta, mert ilyen a stílusa. De mindegy is.
-Egy próbát megér -mosolyodtam el halványan, mire megcsörrent a telefonom. Zack hívott. -Ne haragudj, de ezt fel kell vennem.
-Csak tessék.
-Szia! -szóltam vidáman a telefonomba.
-Szia! Mit csinálsz? Nincs kedved találkozni? -csevegett a barátom. Annyira furcsa ez még nekem. A barátom.
-Az a helyzet, hogy egy barátnőmmel vagyok. Nem halasztjuk el estére?
-De, persze! Amikor csak szeretnéd, hercegnő -hallottam hangján, hogy mosolyog. Az utolsó szó hallatán akaratom ellenére is vigyorogni kezdtem. Zoe kíváncsian fürkészte arcomat, hátha letud olvasni valamit róla. Nem igazán sikerült neki, viszont közben vicces fejet vágott, ezért belekuncogtam a telefonba, mire Zack megkérdezte, hogy min nevetek.
-Semmin -tartotta vissza a nevetésem. Zoe pedig direkt bebandzsított, de én fogtam a fejét és arrébb nyomtam. -Most le kell tennem. De majd beszélünk.
-Rendben. Majd hívj -búcsúzott, mire kinyomtam az IPhone-om.
-Ne röhögtess, amikor telefonálok, kérlek -nevettem fel jó hangosan.
Még beszélgetünk 2-3 órát mászkálás közben. Megtudtam, hogy Zoe szereti a horro filmeket, de utánuk mindig fél. Kedvenc sorozatai közé tartozik az American Horror Story, amit én is kifejezetten szeretek.
Bejelöltük egymást a közösségiken, majd megbeszéltük, hogy fogjuk keresni a másikat. Mindketten hazaindultunk ezek után. Én útközben beszéltem Zack-kel, hogy találkozunk-e, vagy sem. Megegyeztünk, hogy majd inkább másnap, mert mindketten fáradtak voltunk.
Bocsánat újra, kicsit rövidke lett..:| Sajnálom, de amikor majd hozom a következőt, megpróbálom hosszabra írni.:) De azért remélem elnyerte tetszésetek.
Szeretlek titeket.<3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése